Hírek
OLGA MULLINA NYERTE A HOPP PARÁDÉT
Idén a tatabányai Árpád tér adott otthont a XV. Hopp Parádénak, amelyet ezúttal nem közvetlenül a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj előtti napon rendeztek.
Több nemzetközileg elismert rúdugró is indult a megmérettetésen, köztük a tavalyi győztes, Irina Zsuk. A címvédőnek azonban ezúttal be kellett érnie a harmadik hellyel, ugyanis a 457 centiméteres magasság kifogott rajta, csak úgy, mint Romana Malackován, aki az ezüstérmet szerezte meg.
Az egyetlen, aki a 457-et sikerrel vette, az orosz Olga Mullina volt, aki másodszorra jutott át ezen a magasságon, ezzel megszerezve a győzelmet.
Érdekesség, hogy a mezőnyben ott volt még Okszana Gataullina, az olimpiai ezüstérmes Radion Gataullin lánya. A fiatal atléta 425 centin szállt be, de három érvénytelen ugrással zárt.
A magyarok közül a DSC-SI üdvöskéje, Klekner Hanga szerepelt a legjobban, 415 centiméterrel beállította egyéni csúcsát, így a negyedik helyen végzett.
A Hopp Parádé keretein belül rendezték még a férfi távolugrást, amelyet a Szolnoki MÁV-SE atlétája, Pázmándi Dominik nyert.
Műhelybeszélgetés a Hopp Parádé előtt.
A tatabányai Vértes Agorájának különterme – hétfőn délelőtt – zsúfolásig megtelt fiatal rúdugrókkal, edzőkkel, szakemberekkel és újságírókkal. Itt tartott műhelybeszélgetést az olimpiai és világbajnok, Maksim Tarasov, aki 6,05-öt is ugrott és Radion Gataullin (6,00, 6,02i), fedettpályás világbajnok, valamint a Nemzeti Rúdugró Program vezetője, Boris Volkov. Spiriev Attila rövid bevezetője után záporoztak a kérdések a világsztárokhoz, akik hősiesen állták a sarat és – angolul – válaszoltak a szakértő felvetésekre.
Legtöbben arról érdeklődtek, hogy mi a teendő, ha mélyponton van a sportoló?
Tarasov szerint ilyenkor vissza kell venni, nem kell rágörcsölni az ugrásra. Elő kell venni a puhább rudakat, meg kell próbálni alacsonyabbra tenni a lécet, hogy újra sikerélményünk legyen.
– Ilyenkor az edzőnek van a legtöbb dolga – kezdte Gataullin. – Pontos tervvel kell rendelkeznie, és vissza kell építenie a sportolót!
Sokan arra voltak kíváncsiak, hogy a zseniális ugrók melyik sportággal kezdték pályafutásukat?
– Úszással kezdtem, de az edzőm elindított 800 méteres síkfutásban, és mivel elég jó időt futottam, megkérdezte, hogy miért fecsérlem az időmet a vízben, ha így megy. Ekkor atletizálni kezdtem, és amikor kipróbáltam a rúdugrást, akkor már nem volt kérdés, hogy mivel fogok foglalkozni – mondta Tarasov.
– Érdekes, mert én is úszó voltam, majd a többpróbával folytattam, de beleszerelmesedtem a rúdugrásba, és ez a mai napig is tart – fogalmazott Gataullin.
Arra a kérdésre, hogy a világon hányan foglalkozhatnak ezzel a szakággal, Boris Volkov válaszolt:
– Akiket rúdugrónak tekinthetünk, ezerötszázan, de maximum kétezren lehetnek.
Itt Gataullin közbevágott: – Csak Amerikában 5-600 ugró tud öt méter felett.
– Jó, akkor maximum háromezer – zárta válaszát mosolyogva Volkov.
A Nemzeti Rúdugró Program vezetője arra a kérdésre is válaszolt, hogy kiből lehet Magyarországon világszínvonalú rúdugró?
– Itt ülnek mind ebben a teremben – mutatott rá a fiatal sportolókra.
Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy mi lehet reálisan az a világcsúcs, melyet elérhet sportoló a közeli, vagy nem túl távoli jövőben?
Radion Gataullin szerint a férfiaknál nem kizárt a 6,30, és a nőknél pedig elképzelhetőnek tartja az 5,25-ös rekord elérését.
A remek hangulatú beszélgetés végén számtalan kérdés megválaszolatlan maradt, mert elröppent másfél óra, és a hallgatóság egy része érdekelt volt a délutáni versenyben így el kellett indulni a bemelegítésre.