Hírek

A Nemzeti Sport beszámolója szerint a Fehérvárra érkező világsztárok ellenére kicsit aggódva vártuk a 2016-os – ezúttal kétnapos – Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíjat, hiszen az olimpiai címvédő kalapácsvető, Pars Krisztián úgy vállalta az indulást, hogy nem tökéletes állapotára csak a versenyeredményei alapján lehetett következtetni. Azok pedig továbbra sem bíztatóak, hiszen első próbálkozása 69.60 volt, legjobb eredménye pedig 70.74, ezzel nem jutott be a nyolcas döntőbe. A versenyt korábban négyszer megnyerő 34 éves atléta láthatóan csalódott, nagyobbat szeretett volna dobni, hiszen az olimpiáig már négy hét sincs hátra…

Krisztián a verseny után szomorúan nyilatkozott: – Vasárnap beállt a derekam, ugyanaz történt, mint tavaly, alig akarom elhinni. Gyerekkoromban dobáltam ekkorákat… Valami nem stimmel, de már tíz éve gond van vele. Nagyon elkopott az egyik csigolyám, eddig tudtuk tartani, de mivel minden sérülés ebből jön, nem várhatok tovább, a riói olimpia után kés alá fekszem.

Riválisa, az idén verhetetlen lengyel Paweł Fajdek sem kezdett meggyőzően, elsőre 72.70 méterre vetette a kalapácsot, de a végén csak összejött egy 80 méter feletti (81.11), ami a világ ötödik legjobb eredménye idén. A legjobb tíz eredmény ebben az évben immár hivatalosan Fajdeké, aki győzelme után szokatlanul közvetlen volt, kiült a közönség közé, onnan követte a versenyt.

Sokkal jobban kezdődött a női súlylökés, az első kör végén Márton Anita 19.40-nel melegített. Ekkorát azért nem szokott elsőre lökni, így érezni lehetett hogy ebből valami nagyon jó is kijöhet. Ki is jött, harmadik kísérletére 19.49-es új országos csúccsal lepte meg a közönséget és a versenytársait.

Anita mosolyogva kommentálta a történteket: – Én sem számítottam ilyen eredményre, de nagyon jó napot fogtam ki. Az időjárás és az új dobókör is kiváló volt, valamint ösztönzött, hogy ennyire erős mezőny gyűlt össze. Az pedig óriási érzés, amikor az ember kilép a pályára, és tudja, hallja, hogy neki szorít mindenki.

A végén látszott hogy a szervezők a legerősebb mezőnyt igyekeztek összehozni női súlylökésben, mert a német Christina Schwanitz és az új-zélandi Valerie Adams egymás után döntötte meg a régi, 19.26-os versenycsúcsot. Végül utóbbi diadalmaskodott 20.19-cel – ekkorát még sosem dobtak a verseny hatéves történetében.

Egyetlen versenyrekord sem volt biztonságban, női 100 méteren a nigériai Blessing Okagbare-Ighoteguonor nyert 10.92-vel, ami szintén a legjobb idő lett volna, de a 2.6-os hátszél miatt nem lett, így a jamaikai Veronica Campbell-Brown 10.99-es ideje maradt az etalon.

A jamaicai Asafa Powell beváltotta a Nemzeti Sportnak – egy nappal korábban – tett ígéretét, és saját csúcsát megdöntve, élete 96. tíz másodpercen belüli idejét is megfutotta százon: 9.92 másodperces idővel ért célba, igaz ezzel második helyre szorult, mert a dél-afrikai Akani Simbine még nála is gyorsabbnak bizonyult, és a számára országos csúcsot jelentő 9.89-cel első lett. Simbine később a 200-at is megnyerte (20.16 PB).

Ezután jött az idei verseny legemlékezetesebb része, két magyar győzelemmel. Előbb az olimpiai ezüstérmes diszkoszvető, Kővágó Zoltán érte el másodszorra idei legjobbját, 67.13 métert, ami egyben a világ tizedik legjobb eredménye. Ez is mutatja, gyümölcsöző a szombathelyi dobóiskolával folytatott munkája, és a mezőnyben nem is akadt senki aki ennél nagyobbat tudott volna. Igaz a svéd Daniel Ståhl csak 21 centivel maradt le mögötte.

Zoli így látta a versenyt: – Az időjárási körülmények kedveztek nekem, mert szeretem és jól is kezelem az ellenszelet. Szombathelyen nagyon remekül halad a közös munka, egyre jobban dobok. Tökéletes sosem lesz, de olyan stabil teljesítményt szeretnék összerakni, amire mindig képes leszek.

Az Amszterdamban Európa-bajnoki ezüstérmet szerző Baji Balázs versenye következett, akinek bevallottan régi vágya, hogy hazai közönség előtt nyerje meg 110 gátas futamát. Nos, nem sokkal több mint egy hét leforgása alatt második álma is vált valóra, hiszen az Eb-érem után Székesfehérváron is győzött, úgy, hogy a világranglista vezetője, a jelenlegi legjobb gátas Omar McLeod is ott volt a mezőnyben. Hogy a jamaikaival nincs minden rendben, azt már Monacóban látni lehetett, ahol hatalmasat bukott az utolsó gátban, és ezt a produkcióját Magyarországon is megismételte, amiért kizárták, Baji pedig 13.33 másodperccel végzett az élen. Hajszál híján még erősebb volt a mezőny, mert végül nem indult a világcsúcstartó Aries Merritt, aki tavaly vesetranszplantáción esett át, és orvosai tanácsára az utolsó pillanatban lemondta a versenyt.

Balázs így összegzett győzelme után: – Úgy értékes a siker, ha vannak a mezőnyben riválisok. Nagyon szeretem ezt a versenyt, sehol sem kapok ennyi szurkolást és szeretetet, mint itt, Székesfehérváron.

A leginkább közönségszórakoztató szám ezúttal is a férfi magasugrás lett, melynek legnagyobb sztárja az ukrán Bogdan Bondarenko volt, a publikum kedvence pedig egyértelműen a bahamai Donald Thomas. A szám végére már csak ketten küzdöttek az első helyért, amikor az esélyesebbnek tartott ukrán, rossz kísérlete után integetve kiszállt 2.39 méternél. Riválisa viszont nem. A lelátó tapsvihara közepette – hirtelen meggondolásból – 2.41-re rakatta a lécet, majd háromszor elhibázta, de 2.37-tel végül megnyerte a versenyt, ez pedig 32 évesen az egyéni csúcsa is.

Az idei emlékverseny stílusos lezárása volt a férfi 800 méter, a kenyai világcsúcstartó, olimpiai és világbajnok – végül a Dr. Spiriev Bojidar-díjat is elnyerő – David Rudishával. Ő a világ talán legjobb futója, aki egyedül képes arra hogy 1:40 alatt teljesítse a távot. Most is simán nyert, és olyan habkönnyű mozgással előzgette a riválisokat, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Mondjuk neki valószínűleg az is.

Eredmények itt: https://issuu.com/wellreklam/docs/2016_full