Hírek

A július 5-én és 6-án, Székesfehérváron rendezett, a Continental Tour Gold sorozatba tartozó Gyulai István Memorial – Atlétikai magyar Nagydíj – ezen írás születésekor – a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) versenyek színvonalát, eredményességét, pontérétkét nyilvántartó ranglistáján az első helyen áll.  Ennek kapcsán kértük értékelésre Deutsch Pétert, a szervezőbizottság elnökét és Spiriev Attilát, a verseny sportigazgatóját.

Már a tavalyi – a koronavírus-járvány két hulláma közötti – verseny megrendezése is nagy nehézségekbe ütközött, és az volt a szervezők feltételezése, hogy annál nehezebb már nem lehet. Deutsch Péter szerint több oldalról érdemes megközelíteni az idei Nagydíj sikerét:

– Amit a világról gondoltunk 2020 márciusában, az nincs köszönöviszonyban azzal, amit megtapasztaltunk tavaly nyáron. 2021-re sok minden automatizmussá vált az utazásokkal, tesztekkel, szabályokkal, sportrendezvényekkel, az életünkkel kapcsolatban, ám az olyan versenyekkel kapcsolatban, melyeken közel 250 versenyzőt kell utaztatni, elszállásolni, megmaradtak a bizonytalanságok.
Másfelől az olimpiai évekkel vannak már tapasztalataink, hiszen 2012 és 2016 is ilyen volt. Ehhez hasonló az idei esztendő is, csak az ötkarikás játékok a járvány miatt egy évet csúsztak,  a 2020-as Európa-bajnokságot pedig eltörölték. A Gyémánt Liga-versenyek nagyon korán kezdődtek, az olimpiai kvalifikáció pedig június utolsó napjaiban lezárult. Mi maradtunk a megszokott, júliusi eleji időpontunknál, ami három Diamond League közé illeszkedik. Előttünk volt Oslo és Stockholm, utánunk jön Monaco. Itt jön a világsztárok fejében az átstrukturálás:
A: „Kijutottam az olimpiára, szint teljesítésével, vagy világranglistáról, van-e értelme Európába utazni és versenyezni, bő két héttel Tokió előtt?
B: „Van, vagy nincs kvótám, de pontokat gyűjthetek 2022-re a világ- és/vagy Európa-bajnokságra”
Mindezek ellenére, úgy, hogy Christian Taylor – akinek kedvenc versenye a nagydíj – Achilles-ín sérülés miatt el sem jött, Wayde Van Niekerk itt volt, de a bemelegítésnél meghúzódott, Justin Gatlin pedig – saját bevallása szerint – nyolcvanöt százalékos állapotban indult, sikerült 93.418 pontot gyűjtenünk, és ezzel – a pillanatnyi állapot szerint – 2021 legszínvonalasabb versenye vagyunk.

– Hogy kell kezelni ezt a helyzetet?

– Húzzuk ki magunkat, és legyünk büszkék arra, hogy legrosszabb esetben is öt Gyémánt Liga-versenyt idén már biztosan legyőztünk! Az elmúlt pár napban olyan emberektől kaptunk, kaptam személyesen gratulációt, elismerést, akiről nem is gondolná az ember, hogy figyeli az atlétikát. Olyan elit-klubba hívtak meg bennünket, ahová reméltük, hogy bekerülünk, ők viszont nem terveztek új tagokat felvenni. Az a cél, hogy állandósítsuk ezt az állapotot.

A Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj sportigazgatója, Spiriev Attila már a versenyt megelőző sajtótájékoztatón is jelezte, hálával tartozik– többek között – a feleségének, az elmúlt hetekért.

– Nagyon sok mindent köszönhetek neki, mindig támogatólag állt mellettem, mindenben segített. Így volt ez  az utóbbi időben is, amit sokszor napi egy-két óra alvással, már-már zombiként csináltam végig, és ez nélküle nem ment volna..

– Hogy kerülhetett a verseny ilyen előkelő pozícióba?

– Objektív mérőszámok alapján rangsorolja a nemzetközi szövetség a versenyeket. Az egyik szempont az, hogy kik indulnak. Nyilván a világranglista élmezőnyének, illetve az olimpiai- és világbajnokoknak, érmeseknek, valamint a világcsúcstartóknak  magasabb az „értéke”, belőlük pedig akadtak szép számmal. A másik szempont pedig a versenyen nyújtott teljesítmény, tehát az eredmény, azaz a távolság, a magasság és az idő. Ezek alapján alakul ki a verseny pontszáma, és ez az, ami alapján ebben a pillanatban a ranglista élen állunk.

– Van-e szerepe a kilenc új versenycsúcsnak abban, hogy ott állunk, ahol?

– A versenycsúcsok önmagukban nem befolyásolják a pontszámot. Viszont mivel a mi rekordjaink már nagyon erősek, így az új csúcsokat jelentő eredmények nagyon is.  

– Ha például Gateshead-ben, Dohában, Rómában, Oslóban, Stockholmban – a Diamond League szervezői, munkatársai – ránéznek a ranglistára, akkor mi járhat a fejükben, hogy az első helyen olyan, Continental Tour Gold sorozatba tartozó esemény áll, melynek helyszíne Székesfehérvár, és ezt kimondani is nehéz, bár Shelly-Ann Fraser-Pryce-nak sikerült?

– Nyilván a szakemberek számára az elmúlt tizenegy év támpontot adhat arról, hogy kik vagyunk, milyen eseményeket szervezünk, azoknak milyen a színvonala, de az biztos, hogy tágabbra nyitják pupilláikat.. Mindezt úgy értük el, hogy különböző okok – Covid19, tesztelési-, utazási nehézségek, sérülések illetve a felkészülési tervben beállt változások  – miatt az utolsó nyolc-tíz napon összesen 62, korábban visszaigazolt sportoló nem tudott elutazni Székesfehérvárra, és őket pótolni, helyettesíteni kellett.

– Milyen üzenete van annak, hogy a Memorial történetében először, hölgy, Elaine Thompson-Herah, kétszeres olimpiai bajnok kapta a Dr. Spiriev Bojidar trófeát, melyet a legeredményesebb atléta érdemel ki?

– Méltó. Ez talán a legjobb kifejezés, mely három szempontból is illik az idei Nagydíjra. Az első, hogy tavaly ünnepeltük volna a verseny fennállásának tizedik évfordulóját, de az ismert okok miatt áttettük erre az évre, így sikerült méltó módon visszatekinteni a mögöttünk álló esztendőkre, jubilálni.
A második, hogy igazán méltó módon állíthattunk emléket a korábbi kiváló atlétának, népszerű tévés egyéniségnek, és korszakos sportdiplomatának, a nemzetközi szövetség egykori főtitkárának, Gyulai Istvánnak.
A harmadik pedig az, hogy az atlétika világára óriási hatást gyakorló édesapámról elnevezett díj igazán méltó helyre került azzal, hogy a csodálatos teljesítményt nyújtó jamaikai hölgy vihette haza a veretes serleget.